Döbbenetes fejlemény volt. Tudták, hogy ő a szultán kegyeltje, gyermekeinek anyja, de ki gondolta volna, hogy tényleg feleségül veszi a ruszin nőt?
1533-ban Nagy Szulejmán feleségül vette ágyasát, Roxelanat , így ő lett a szultána, az Oszmán Birodalom leghatalmasabb asszonya. Egészen 20 évvel későbbi haláláig ő volt legközelebbi tanácsadója, szerelme és felesége.
Szulejmán esküvőjével vette kezdetét a „nők szultánsága”, az az időszak, amikor a hatalom a trón hátterében álló nők kezében összpontosult, és talán véletlenül – vagy sem – ekkor volt a legerősebb az Oszmán Birodalom.
Abban az évben a Plútó a Vízöntő első fokain állt, a Neptunusz pedig a Halakból a Kosba lépett. Az idők változnak. Ezek a bolygók idén, 2025-ben ugyanezeken a fokokon vannak, azóta először. Érdemes tehát tudatosítani, milyen sorsfordító esztendő is volt valójában 1533.
A tengeren túl Atahualpát, az utolsó inkát július végén gyilkolták meg a konkvisztádorok, ami az inka birodalom végét és a spanyol uralom kezdetét jelentette Dél-Amerikában.
Közben Iván, aki akkoriban a szó szoros értelmében rettenetes hároméves volt, apja halála után az orosz trónra lépett. Ott is maradt a következő fél évszázadban, és valóban Rettenetes Iván lett belőle, az első cár, aki minden oroszok cárja és nagyfejedelme volt.
De nem Roxelana esküvője volt az egyetlen szokatlan házasság, amelyre az 1533-as évben sor került.
Anglia királya, VIII. Henrik január 25-én titokban feleségül vette Boleyn Annát (másodszorra) – bár ezt az érsek csak május végén hagyta jóvá.
Ahhoz, hogy feleségül vehesse Boleyn Annát, VIII. Henriknek érvénytelenítenie kellett első házasságát, és ehhez szakítania kellett a római pápával. Saját magát nyilvánította az angliai egyház fejének. Ennek volt egy nagyszerű hozadéka az ő szempontjából. Szabad kezet kapott az egyházi vagyon elkobzására. Uralkodása hátralévő részében hatalmas vagyonátcsoportosításra került sor, mivel csatlósai kolostorról kolostorra jártak, elkobozták az aranyat és ezüstöt, kidobták a lakókat, és magukba az apátságokba és kolostorokba költöztek. Ez talán az inkák aranyát elrabló perui konkvisztádorokra rímel.
Nyugat-Európában a protestánsok és katolikusok közötti harc, amely 1517-ben, a Plútó Bakba lépésével kezdődött, az elkövetkező évtizedben is folytatódik.
Láthatjuk tehát, hogy hatalmi átrendeződés ment végbe. A vagyon gazdát cserélt. Ideológiák buktak meg. Megváltoztak a nemzeti identitások. És 1533-ban még beláthatatlanok voltak e hatalomváltások valódi következményei. Dániában abban az évben halt meg I. Frigyes király. Ki gondolta volna, hogy ő lesz az ország utolsó katolikus királya? Ki tudta, hogy az anglikán egyház néhány száz évvel később templomokat fog építeni Indiában és Lagosban? Ki hitte volna, hogy Atahualpa meggyilkolása jelenti majd Latin-Amerika kezdetét?
Maga Boleyn Anna is vitathatatlanul protestáns forradalmár volt, de Roxelanával ellentétben az ő politikai befolyása néhány évvel később véget ért. Amint látjátok, az egyik házasság virágzott, a másik pedig gyorsan és nyomorúságosan végződött kivégzéssel és megszégyenüléssel. A nemes asszonyt lefejezték, míg az egykori rabszolga egy dinasztia anyja lett. Akkoriban talán nem egészen ilyen kimenetelt jósoltak volna meg.
A 2025-ös év további kilátásairól itt olvashatsz:
Supraniti Coaching and Mentoring 
Hozzászólás