Karrier elakadások

L. és K.
L. 10+ éve dolgozik egy cégnél, jó fizetést kap, de folyamatosan túlterhelik. Ennek következtében egyre türelmetlenebb és elégedetlenebb, egy idő után elkezd munkát keresni. A potenciális új munkahelyen szép ígéreteket kap, amiket nehezen hisz el. A régi munkahely is próbál jobb ajánlatot adni, ami szép és jó de, nem valósul meg.

Nehézségek: kiállni magáért, konfliktusba kerülni a vezetőkkel, cserbenhagyni a kollégákat, hogy magával is törődjön.
Gyerekkor: csak szép ígéretek, nem valósul meg. Jó fiú, nem mer kiállni magáért, mert nem fogják szeretni
Karmakör: szeretetéhség, megfelelés

K. vállalkozó de a vállalkozása mellett a család és a gyerekek is az ő vállát nyomja és sokkal kevesebb pénzt tud keresni mint a versenyszférában dolgozó férje. A vállalkozás lassan halad.

Gyerekkor: jó kapcsolat a szülőkkel, magas elvárások, szeretne örömet okozni.
Karmakör: félelem az élettől, önirányítástól, nem csinálom majd elég jól.

Gy. projekt manager, és bár nagyon keresett a szakmája, mégsem kap munkát hosszú idő óta. Úgy érzi nem becsülik meg, mindig mást választanak.
Nehézségek: a klasszikus családmodellnek megfelelés.
Gyerekkor: “nem viszed majd semmire”, szülőknek megmutatni, hogy mégis ér valamit.
Karmakör: megfelelés, alacsony önbecsülés.

Á. vállalkozó, illetve 3 gyerek anyja. Bár a vállalkozása jól halad, nem hoz eleget, hogy az adósságokat kifizesse.
Nehézségek: túl sok teher felvállalása, másokkal törődik, magát háttérbe szorítja, alacsony önbecsülés.

Gyerekkor: ” nem vagy elég jó”, megmutatni a szülőknek, hogy viszi valamire
Karmakör: félelem az élettől, az önirányítástól, nem tudom, jól csinálom-e, elismerés.

T. bankfiók vezető, hosszas küzdelem után jutott el ebbe az állásba, hogy megmutassa mire képes. De a nyomás túl nagy rajta, nem bírja a terhelést.
Nehézségek: a (saját és mások) elvárásainak való megfelelés, a klasszikus családmodellnek való megfelelés.
Gyerekkor: “nem vagy elég jó”, alacsony önbecsülés, szülőknek való megfelelés.
Karmakör: alábecsültség, megfelelés

B. vállalkozó, illetve családdal foglalkozik. A bevétele nem elegendő a család fenntartásához.
Nehézség: egészség
Karmakör: félelem attól hogy nem tudnám elég jól csinálni, önállónak lenni

F.

F. felszolgálókent dolgozik, de egy korábbi gerinc sérülés miatt, csak korlátozottan terhelhető. Ehhez képest 10-12 órákat dolgozik. A munkáltató csak ígérgeti a jobb körülményeket.
Nehézségek: kiállni magáért, saját magát is számításba venni, konfliktuskerülés
Fél megbízni másokban, bántalmazás

Gyerekkor: “nem vagyok elég jó”, alacsony önbecsülés
Karmakör: a nők semmire sem jók, női lét elismerése, elfogadása
Félelem az élettől

I.

I. képzésszervezőként dolgozik, a rábízott feladatot évekre visszamenőleg kérik rajta számon. A szerződése hamarosan lejár, egyre nagyobb rajta a nyomás, úgy érzi nem tud mindet megcsinálni, mindenkinek megfelelni. Nem kapja meg az elismerést, ami járna.
Nehézségek: kiszolgáltatottnak érzi magát, nehezen áll ki magáért, rendes akar lenni a kollégákkal, a saját kárára is akár
Gyerekkor: jó kislánynak kell lenni, nem visszabeszélni, mert nem fognak szeretni
Félelem az agressziótól, megtorlástól
Karmakör: elismerés, irányítás kontra szabadság

T. és B.

T. új, vezető pozícióba került, jól keres. A feleségével kapcsolatban erősen kontrolláló.
B. vállalkozó, tele adóssággal, a férje szerint neki kell előteremteni ezekre a pénzt. Bűntudatot érez minden kis költekezés után, a férj nem érzi magával egyenrangúnak.
Nehézségek: a férj elvárásainak való megfelelés
Gyerekkor: szeretetéhség, “addig jó neked, amig gyerek vagy”, “nem vagy elég jó”
Karmakör: alábecsültség, megfelelés, félelem az önirányítástól, nem tudom elég jól csinálni

Közös vonások: gyerekkori túl- vagy alulértékelés.

Minden esetnél közös a szülők elvárása a gyerek irányába. Érthető módon, a “nem lesz belőled semmi” típusú szülői minta a legerőteljesebb a későbbi munkahelyi sikereket illetően. Ugyanaz a törekvés érezhető, amit anno a gyerekként érzett mert bizonyitani akart a szüleinek, bár nem sok eredménnyel. Ez a csoport küzd, túlterhelt, nem ismeri fel a saját értekéit. Gyakran kihasználjak a munkahelyen, küzdelmesen jut előre, vagy akar el is veszítheti a pozícióját.

Érdekes módon a támogató szülők gyerekei is szenvedhetnek, mert gyakran jó kisfiú /jó kislány szerepekbe kényszerültek felnőtt korukra is. Így nem mernek kiállni az érdekeikért, önzőnek mutatkozni, vagy akar konfliktusba bonyolódni másokkal. Félnek az élettől, a kihívásoktól, a bukástól, az önálló teljesítménytől, hogy nem lesznek elég sikeresek, és csalódni fognak bennük.

Aki párkapcsolatban van, lehet, hogy a páros egyik tagja az egyik, a másik a másik csoportba tartozik, esetleg vegyesen hozzák a mintázatokat. Tulajdonképpen a gyerekkori elvárásokat így kétféle módon reagáljuk le, vagy túltoljuk, hogy végre valahára megkapjuk a vágyott elismerést , vagy neki sem merünk fogni, a bukástól való félelmünkben.

Az sem véletlen, hogy a fenti példákban az elismerést szomjazók zömmel alkalmazottak, és akik félnek a bukástól, kihívásoktól pedig a (nem túl sikeres) vállalkozók. Aki alkalmazott, afelett mindig van valaki, egyféle struktúrát, biztonságot adva, mint egy jó szülő. Pontosan tudja hol áll a hierarchiában és mi a következő lépés. Viszont a főnök, a cég elvárásainak mindenképp meg kell megfelelnie, hisz innen várja az elismerést, amire vágyik. Amit tenni kell: meg kell tanulni hallatni a hangját, és képviselni a saját érdekeit. Ki kell álljon magáért, mert senki más nem teszi meg. Az elismerést pedig elsősorban önmagában keresni, nem pedig külső forrásból várni azt.

Aki vállalkozó, annak nincs szüksége irányításra, viszont nem is lesz senki aki vállon veregeti, csak a saját sikere lehet a visszaigazolás. Amit tenni kell: bátornak és fegyelmezettnek kell lennie, önálló struktúrát kell kialakítania. Vállalnia kell a kihívást, a bukás lehetőségével együtt is. Kicsit úgy mint amikor szülővé válik valaki. A teljes tapasztalatlanságból indulva, menet közben szerez tapasztalatot, és nem adja fel, mert olyan opció nincs.
Mindegy, hogy vállalkozó vagy ,vagy alkalmazott, a gyerekkori elvárások a közös nevező, viszont a traumáid, és az azokra adott válaszaid különbözőek.

Vizsgáld meg, hogy melyik mintázatot hozod? És a párod? Lehet hogy azért (is) vagytok együtt, mert tudtok egymásnak segíteni. A vállalkozó meg tud tanítani kiállni magadért, az alkalmazott pedig tudja, hogyan told a szekeret tiszta erőből, félelmek ide vagy oda.

Viszont bármilyen munkaviszonyod is van, a gyerekkori elvárásokat mindenképpen érdemes oldással rendbe tenni, hogy semmi se állhasson a karriered útjába.

Itt tudsz időpontot egyeztetni: https://supraniti.uk/elerhetoseg/
🙏